Hornung Ágnes egy budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön kifejtette, a növekedés alapját a következő években is a fogyasztás, a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság adja. Az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét elérhető teljes kapacitáskihasználás, az építőiparban pedig a lakáspiaci intézkedések miatt várható pozitív változás - tette hozzá.
Kifejtette azt is, hogy az EU-források felfutásával beindulnak a gazdaságfejlesztési beruházások, ami erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.
Mindezek hatására az NGM decemberben közzétett előrejelzése szerint jövőre 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedés várható.
Hornung Ágnes szerint az idei év tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a következő években a növekedés egyik legnagyobb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya lehet, ezért arra kell törekedni, hogy Magyarországon megfelelően képzett szakemberek, magas termelékenységi szintet elérő munkahelyeken, megfelelő fizetésért dolgozzanak. Ennek érdekében jött létre novemberben a hat évre szóló bérmegállapodás, amelynek eredményeként, európai színvonalú bérezés alakulhat ki Magyarországon, és jelentősen növekedhet a versenyképesség - mondta.
Az államtitkár szintén a jövő év feladatai közé sorolta a lakosság pénzügyi tudatosságának növelését célzó koncepció kidolgozását, a gazdaság további fehéredését pedig a kormány a pénzmosás elleni törvény megújításával segítené, amelyet a tervek szerint 2017 tavaszán nyújt be az Országgyűlésnek. A hatályban lévő törvény felülvizsgálata az Európai Unió elvárásai miatt is esedékes, a tervek szerint az új törvény illeszkedik majd a nemzetközi trendekbe, a pénzmosással szembeni szabályokat szigorítja - jegyezte meg.
Hornung Ágnes beszédében egyúttal részletezte a magyar gazdaság idei sikereit, ezek közé sorolta például, hogy 2016-ban mindhárom hitelminősítő felminősítette, befektetési kategóriába sorolta az országot.
Kifejtette: a GDP-arányos államadósság tovább csökkent, 2016 év végére várhatóan 74 százalékra mérséklődik az egy évvel korábbi 74,7 százalékról, eleget téve a belső szabályoknak, az alaptörvényben meghatározott kritériumoknak és az unió elvárásainak. Folytatódott az államadósság szerkezetének javulása, mind a devizaarány, mind a külföldiek kezében lévő államadósság aránya jelentősen csökkent. Egyúttal erősödött a hazai befektetők szerepe, az önfinanszírozási program hatásaként a bankok részesedése az állampapír piacon 29 százalékra emelkedett, a lakosság kezében tartott állampapírok aránya pedig szeptemberre 20 százalék körülire nőtt.
(Forrás:gepjarmuszektor.hu, mti / Fotó: twitter)